X

eSystem餐饮服务软件已经有中文版!

eSystem餐饮服务软件总按最新需求调整,所以从现在开始可以用我们软件的中文版
很多中国餐厅的问题是语言差役,前台、厨房以及客人之间的沟通。
我们软件除了英语和德语,现在已经可以用中文版本。
软件依然是匈牙利语的,这样方便话我们前台员的工作,但给厨房的信息,以及收据可以用中文。
外语管理是我们软件的核心部分,不收任何相关的费用

如果您对我们产品有兴趣,随时联系我们:

Ódor Gabriella
06704135447
or
CONTACT ME!

eSystem a pontos elszámolás szakértője!

+36/30 834-6933
+36/70 413-5447

 

2013-ra választható új adózási módok

2012. október 1-jén fogadták el a Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt, melyet 15-én hirdettek ki. Mindkét adóra a bejelentést december 1-jétől 20-ig lehet megtenni, ha valaki elkésik vele, akkor jogvesztő hatályú.

1) Kisadózó vállalkozások tételes adója = KATA

-Választhatja: egyéni vállalkozó, bt, két, egyéni cég

-Nem választhatja:

  • a) Biztosítási ügynök, brókeri tevékenység (66.22), Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenység (66.29), Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (68.20)
  • b) valamint az, akinek az adóhatóság az elmúlt két évben törölte, vagy felfüggesztette az adószámát.

-Akkor választhatja, ha legalább egy kisadózót bejelent a vállalkozásba.

Bejelentett kisadózó lehet:

  • Bejelentett főállású kisadózó (nincs heti 36 órás munkaviszonya)
  • Bejelentet főállásúnak nem minősülő kisadózó (van egy főállása minimum heti 36 órás vagy nyugdíjas)
  • Havi 50.000 Ft tételes adót fizet = 600.000/év
  • Havi 25.000 Ft tételes adót fizet = 300.000/év
  • Biztosítottnak minősül
  • Ellátások számításának alapja havi 81.300 FT
  • Nem számít biztosítottnak

A kisadózó jövedelmének minősüla bevétel 60%-a. Tehát 6 millió bevétel után fizet 600 e adót, és közel 5.400 e forint legalizált jövedelme keletkezik.

Ebben az adózásban is lehetáfa alanyi adómentességetválasztani 6 millió bevételi értékhatárig. A bevétel akkor keletkezik, ha az pénzügyileg be is folyt. Ha év közben kezd, akkor a bevételi korlátot is arányosítani kell. (ezért érdemes január első napjaiban az okmányirodában megjelenni az egyéni vállalkozást kiváltani.) Ha van alkalmazottja, akkor ő utána mindent – amit eddig is kellett – fizetni kell.

A tételes adótminden hónap 12-ig kell fizetni (a januárit febr. 12-ig, stb.), és évente egyszer – február 25ig – kell egy bevallást benyújtani az éves bevételről. Ha van olyan ügyfele, aki felé több mint 1 millió Ft bevételt számlázott ki, akkor erről részletes adatot kell szolgáltatnia.

Nem kell megfizetni az adóttáppénz alatt, illetve szüneteltetés esetén.

Helyi iparűzési adó:

Választhatja

  • a régi szabályt: (bevétel – anyagköltség, alvállalkozó, árubeszerzés)* 2%
  • vagy egységesen 2,5 millió Ft adóalap után fizet 50 e Ft-ot (ha több a bevétele, akkor is ennyit, ha több telephelye van, akkor telephelyenként ennyit)

Aki ezt az adót választja az mentesül a következő adók fizetése alól:

  • vállalkozói szja, osztalékalap utáni adó, és eho
  • társasági adó
  • szja, járulékok, eho, szakképzési hozzájárulás

Ha valaki megszűnteti az adóalanyiságot, akkor 30 napon belül be kell vallania a bevételeit.

Könyvelés szempontjából:

  • a bevételekről nyilvántartást kell vezetni, melyben törölni, módosítani csak bizonylattal lehet
  • a kiállított számlákra fel kell tűntetni: „Kisadózó”, ha ezt nem teszi, 500 e Ft bírsággal sújtható
  • a bizonylatokat és nyilvántartásokat 5 évig meg kell őrizni

Munkaviszonytól való elhatárolás:

  • ha a bevétel munkaviszonyt leplez, akkor az adóhatóság visszamenőleg büntet, és a hiányt megállapítja

Mikor nem minősül bújtatott munkaviszonynak? (az alábbiak közül, ha 2 teljesül, akkor nem):

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette
  • az évi bevételének legalább 50%-át nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte (1millió/év
  • a megbízó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában van
  • a tevékenység végzéshez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megbízó adta a kisadózó rendelkezésére
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Ha bt választjaezt az adózási módot, akkor az eddig felhalmozott eredményt osztalék formájában 3 év alatt egyenlő részletben ki kell vennie, és az adót befizetnie. (ez 16 % szja, és 14% eho, Max 450e FT)

Ha a kisadózónak a tartozása 100 e forintot meghaladja, akkor kiesik ezen adózási módból!

Bármelyik cég csak az éves bevételének 5 %-ig számolhat el kisadózóktól kapott számlát, e felett a társasági adóalapot növelni kell (tehát ennek az adóvonzata 10%)

2) Kisvállalati adó

Választhatja: egyéni cég, kkt, bt, kft, zrt, ügyvédi iroda

Feltételei:

  • megelőző évben (2012) az átlagos létszám nem haladta meg a 25 főt
  • megelőző év (2012) bevétele nem haladja meg az 500 millió forintot
  • megelőző év (2012) mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot
  • adószámát nem törölték, nem függesztették fel a megelőző két évben
  • a bejelentkezéskor nincs több tartozása, mint 1 millió forint

Fontos: a számításoknál a kapcsolt vállalkozásokat együttesen kell figyelni!!!! A beszámolót csak forintban készítheti el. A bejelentkezést követően 15 napon belül a Nav levélben értesít bennünket, hogy elfogadta a bejelentkezést.

Kiseik az adózás alól, aki túllépi az értékhatárokat, számla vagy nyugtaadási kötelezettségét elmulasztotta, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.

Az adó alapja két részből tevődik össze:

  • az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye (bank, pénztár 2013. dec. 31-i záró egyenlege mínusz 2013. nyitó egyenlege.)
  • a személyi jellegű kifizetések összege (=bruttó bér)

Az adó alapja a fent említett két szám összege +/- módosító tételek.

Ha az adóalap negatív, akkor a következő 10 év alatt egyenlő részletben ezzel a tétellel csökkentheti a következő adóalapját. Az adóalap számításakor nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, és költségeket, melyeket előző évben számoltunk el, de pénzügyileg csak 2013-ban lesznek realizálva. Ez nem vonatkozik a 2011 illetve az előtti tételekre. Tehát ha egy vevőnk 2011-es számlát 2013-ban fog kifizetni, akkor azt ismét le kell adózni L

Az adó mértéke 16%

Nem kell a következő adókat fizetni:

  • társasági adó (10%)
  • szociális hozzájárulás (bérek 27 %-a)
  • szakképzési hozzájárulás (bérek 1,5%-a)

Előleget minden hónap 12-ig kell fizetni, amit be is kell vallani

  • negyedévente ha a 2012-es bevétele nem érte el a 100 millió forintot,
  • ellenkező esetben havonta kell fizetni.

Az előleget két módon lehet megállapítani:

  • a bér 16%-a után számított 16%
  • bér + pénzforgalmi eredmény 16%-a

Helyi iparűzési adó kiszámításának lehetőségei:

  • az eddig alkalmazott módszer: (bevétel – anyagktg, alvállalkozó, árubesz) * 2%
  • (kisvállalati adóalap * 1,2)*2%

GONDOLATOK:

Kinek nem jó ez:

  • akinek nagy a készlete, akinek ingatlanja van és eladásra készül. Ebben az esetben a könyvszerinti értékét nem lehet levonni csökkentő tételként. A készlet kivezetésekor keletkezett költség – mivel nem eredményez pénzmozgást, hiszen azt korábban vettük meg – nem csökkenti az adóalapot.
  • akinek nagy vevőállománya van 2011 előttről, és van esély arra, hogy ezt ki is egyenlítik
  • minél több a 2012. dec. 31-ei pénztár és bankállomány, akkor kevesebb lesz az adóalap

Kapcsolt vállalkozásnak minősül:

  • az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  • az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
  • a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az előző pontokban meghatározott viszonyban áll;
  • az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fenti első három pontban meghatározott viszonyban áll;

A Ptk. szerint közeli hozzátartozóknak minősülnek a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa

Tehát ha anyunak, apunak, gyerekeknek van cégük, akkor azok adatait össze kell adni!

  • az adó nem váltja ki az osztalékadót, tehát a leadózott eredmény után – ahhoz hogy a tulajdonosoké lehessen – továbbra is 16% szja-t, és 14% ehot (Max 450e) kell fizetni.
  • Egy számításom alapján, akinek 25 alkalmazottja van, és KB annyit számláz ki, mint amennyit költségbe a foglalkoztatottak után elszámol, akkor KB 1 milliót tud megspórolni egy év alatt, de az áfát be kell fizetnie.

Összegezve azt gondolom, hogy nagyon szépnek hangzik először ez az adó, de ha konkrét esetet számítunk, akkor valószínű nem nagyon lesz kedvező hatással a tulajdonosokra….

Egyéb módosítások

  • egészségügyi szolgáltatás díja 6.390 forintról 6.660 forintra nő

Tervezett munkáltatói járulékkedvezmények 2013 január 1-től:

1. 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása után 50%-os munkáltatói járulékkedvezmény. Vagyis a jelenlegi 28,5% szociális hozzájárulási adóból+szakképzési hozzájárulásból 14,5% a kedvezmény, de legfeljebb 100 ezer forintos bruttó munkabérig (ennél magasabb bér esetén, csak 100 ezer forintig érvényes, és a fölötte eső részre nem jár kedvezmény).

2. 25 év alatti álláskereső után, aki legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik a foglalkoztatás első két évében a járulékkedvezmény legfeljebb 100 ezer forint 27%-a, a harmadik évben a kedvezmény 14,5%.

3. Tartósan álláskereső foglalkoztatása esetén az első két évben a járulékkedvezmény legfeljebb 100 ezer forint 27%-a, a harmadik évben a kedvezmény 14,5%. Tartósan álláskeresőnek számít, aki legalább 6 hónapig álláskeresőként regisztrált volt.

4. gyed/gyes-ről visszatérő foglalkoztatása után az első két évben a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forint 27%-a, a harmadik évben 14,5%.

5. FEOR-8: a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a járulékkedvezmény legfeljebb 100 ezer forintos bér 14,5%-a.

Alapvetően, a teljesség igénye nélkül ide tartozhatnak: a takarítók, portások, mosodások, autómosók, hulladékgyűjtők, hulladékválogatók, árukezelők, rakodók, konyhai kisegítők, parkoló őrök, futárok, csomagolók, utcaseprők, egyszerű ipari-mezőgazdaság- erdészeti-halászati foglalkozásúak, és ide tartoznak az árufeltöltők/polcfeltöltők és a gyorséttermi eladók is.

2013-tól választható a pénzforgalmi szemléletű ÁFA fizetés

Nem kell áfát fizetni az olyan számla után, amit kiállítottunk, de a pénz nem jött be. Ez a lehetőség 2013-tól adott az 500 ezer euro (KB 142 Mill Ft) árbevétel alatti vállalkozásoknak. Az árbevételbe az eladott tárgyi eszközöket nem kell beszámítani.

Ez azt jelenti, hogy nem a leszámlázott tételek, hanem a befolyó pénzek alapján kell az áfát befizetni. Ezt választani kell, csak kisvállalkozók választhatják. Minden év december végével megszűnik ez a státusz, és újra kell választani a következő évre.

Ha a vállalkozás pénzforgalmi elszámolást használ, akkor ezt a kiadott számláin is fel kell tűntetni. Rá kell írni „ŰA számla kiállítója az áfa-ról szóló törvény pénzforgalmi elszámolásról szóló XIII/a fejezetében meghatározott szabályokat alkalmazza.”

Ekkor a vállalkozásnak akkor kell befizetnie a kiadott számla utáni áfát, ha azt a vevő megfizette. Ugyanígy működik beszerzéseknél is, a szállítóknak kifizetett számlák áfa tartalmát legkorábban akkor tudják visszaigényelni, ha a számlát kifizette.

Nem korlátozzák a kasszában tartható kp mennyiséget

Eddig meghatározták, hogy a házipénztárban maximálisan az előző év bevételének 10%-a lehetett (vagy 500 e Ft). Ezt a jogszabályt 2013. január 1-től teljesen eltörölték, és semmilyen módon nem korlátozzák a kp mennyiséget

Készpénzes fizetésekre vonatkozó megszorítások

2013. január 1-től lévő szabály: 5 millió forintig lehet készpénzben fizetni, fölötte mindenképpen utalni kell. A törvény nem engedi, hogy kisebb részekre daraboljanak számlákat csak azért, hogy kp-Ben lehessen fizetni. Az 5 milliós határt havonta kell számolni, és az összetartozó szerződéseket nem lehet szétválasztani.

Most van egy törvényjavaslat a Parlament előtt: az 5 milliós értékhatárt másfél millió forintra szeretnék módosítani. A szigorítás egyik fő oka, hogy ezek a pénzmozgások is kerüljenek be a pénzügyi tranzakciós adó hatálya alá.

Mikor lesz fiktív (valótlan) egy számla

A következőképpen csökkentheti a vállalkozó annak esélyét, hogy a Nav egy számlára azt mondja, hogy fiktív:

  • minden, ami hitelesíteni tud egy ügyletet. Ha a vevőnek mindenről papírja, igazolása, bizonyítéka van.
  • a számla mellé szerződés, teljesítésigazolás
  • a megbízott cég cégkivonata, aláírási címpéldánya
  • a megvalósításról fotók, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok
  • Az alvállalkozó nyilatkozik a munkaterület átvételéről. Nyilatkozik arról, hogy a feladat végrehajtásába hány alkalmazottat fog bevonni, és nyilatkozik, hogy az alkalmazottak után a szükséges közterheket, járulékokat megfizeti.
  • Fényképek a munkafolyamatokról. Bármiről, amin látszik, hogy valós esemény történt
  • Áruátvételekor jegyzőkönyv, ami rögzíti az átvétel helyét, idejét, az átvett anyag mennyiségét.

Minél több az igazoló dokumentum, annál nehezebb azt mondani, hogy az ügylet meg sem történt.

Meddig kell megőrizni az iratokat?

A NAV revizoroknak kiemelt ellenőrzési feladata annak vizsgálata is, hogy az adózó teljesíti-e a megőrzési kötelezettségét. A törvény két szabályban rögzíti a megőrzési kötelezettséget:

  • A NAV 6 évig ellenőrizheti a papírokat. A szabály az, hogy a bevallás évét követő ötödik év végéig kell eltenni az ügy minden dokumentumát. Éves áfa bevalló vállalkozónak a 2005-ös számlákat 2006-ban kellett bevallani, s ezeket még öt évig, 2011 végéig kellett őrizni. Most, 2012 végén még követelhetik a 2006-os számlák összes mellékletét, szerződést, jegyzőkönyvet, átvételi elismervényt
  • a számviteli törvény ennél hosszabb határidőt ír elő, a számviteli bizonylatokat 8 évig kell raktározni. Ide tartozik a beszámoló/mérleg, üzleti jelentés, a beszámolót alátámasztó leltár, értékelés, főkönyvi kivonat, egyéb nyilvántartások. Ugyancsak 8 évig kell megőrizni a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatokat is, azaz a számlákat.

Összefoglalva tehát a 2004-es év adatait az adóhatóság már nem vizsgálja, nem ellenőrzi, de bírságot szabhat ki, ha nincsenek meg az ebből az időszakból származó számlák.