Alapanyagárak: itthon csökkennek, globálisan drágulnak – mi jöhet?

Ritkán látni ilyen tiszta ellentmondást a számokban: itthon most éppen a valaha mért egyik legnagyobb élelmiszerár-csökkenést könyvelhetik el a boltok, miközben a nemzetközi előrejelzések a mezőgazdasági alapanyagok komoly drágulására figyelmeztetnek. Egy vendéglátóhely számára mindkét irány fontos – csak épp más-más időtávon.

Itthon: rekord mértékű árcsökkenés

A KSH legfrissebb, augusztusi adatai szerint az élelmiszerek ára egy év alatt 1,4 százalékkal csökkent Magyarországon (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,8 százalékkal). Egy hónap alatt, júliushoz képest is 0,2-0,5 százalékos mérséklődést mértek, elsősorban az idényáras élelmiszerek – zöldségek, gyümölcsök – árának visszaesése miatt.

A boltokban mért árkosár-felmérések szerint ez a folyamat szeptemberben tovább gyorsult: az elmúlt közel húsz év legnagyobb éves élelmiszerár-csökkenését mérték a hazai hipermarketekben. Ebben szerepet játszik az árrésstop szabályozás is, amely jelenleg is fékezi az árak emelkedését a kiskereskedelemben.

Érdekes ugyanakkor, hogy ez a csökkenés elsősorban a boltban vásárolt alapanyagokra igaz – az éttermi étkezés ára eközben évesen 5,8 százalékkal, az eszpresszókávéé 6,7 százalékkal, a büféáruké 6,2 százalékkal nőtt. Vagyis miközben az alapanyagok olcsóbbak lettek, a vendéglátóhelyeken elkölthető étkezés drágult – ez jól mutatja, hogy az árakat itt már nem elsősorban az alapanyagköltség, hanem a bér-, rezsi- és egyéb működési költségek mozgatják.

Globálisan: drágulás jöhet

Nemzetközi szinten viszont teljesen más a kép. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe 2026 augusztusában 133,3 pontot ért el, ami 1,9 százalékkal magasabb a júliusi szintnél, és 2,5 százalékkal az egy évvel korábbinál – a hőség és az időjárási kockázatok miatt.

Az Oxford Economics elemzése szerint a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci ára 2026-ban átlagosan 11,8 százalékkal emelkedhet, amit 2027-ben további 4,8 százalékos növekedés követhet. A háttérben több tényező áll egyszerre: az európai hőség és aszály rontja a terméskilátásokat, a geopolitikai konfliktusok veszélyeztetik az ellátási láncokat, az energia és a műtrágya drágulása pedig tovább növeli a termelési költségeket.

A hatás nem egyszerre és nem egyformán csapódik le: elsőként a friss zöldségek és gyümölcsök drágulhatnak, később a gabonaalapú termékek, az étolaj és a tejtermékek kerülhetnek nyomás alá.

Mit jelent ez egy vendéglátóhely számára?

A két folyamat együtt egy fontos üzenetet hordoz: a mostani, kedvezőbb alapanyagár-környezet valószínűleg átmeneti, és a globális trendek alapján érdemes számolni azzal, hogy a beszerzési árak a következő 1-2 évben ismét emelkedő pályára állhatnak.

Ez különösen fontossá teszi, hogy egy vendéglátóhely pontosan lássa, mennyibe kerül valójában egy-egy étel elkészítése, és hogyan mozog ez az idő előrehaladtával. Ha az alapanyagár-változásokat csak „érzésre” követi valaki, könnyen csúszik el az árazás – vagy túl alacsony marad a haszonkulcs, vagy túl gyorsan emelkednek az árak a vendégek számára.

Egy jól vezetett raktár- és készletnyilvántartás segít abban, hogy időben, pontos adatok alapján lehessen reagálni a beszerzési árak változására – ne utólag, egy meglepő hónapzáráskor derüljön ki, hogy szűkült a árrés. Az eSystem Éttermi Szoftver készletkezelő és raktárkövető funkciói pontosan ebben nyújtanak folyamatos, naprakész rálátást.