X

eSystem餐饮服务软件已经有中文版!

eSystem餐饮服务软件总按最新需求调整,所以从现在开始可以用我们软件的中文版
很多中国餐厅的问题是语言差役,前台、厨房以及客人之间的沟通。
我们软件除了英语和德语,现在已经可以用中文版本。
软件依然是匈牙利语的,这样方便话我们前台员的工作,但给厨房的信息,以及收据可以用中文。
外语管理是我们软件的核心部分,不收任何相关的费用

如果您对我们产品有兴趣,随时联系我们:

Ódor Gabriella
06704135447
or
CONTACT ME!

eSystem a pontos elszámolás szakértője!

+36/30 834-6933
+36/70 413-5447

 

Adó-, és Tb jogszabályok változása

2012. január 01-től

1) SZJA

Adókulcs: Továbbra is marad a 16%-os adókulcs, de még is sávos módszerrel kell az adót megállapítani. Akinek az összevonás alá tartozó jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer), a meghaladó része után 27%-os adóalap-kiegészítést kell alkalmaznia, tehát fel kell bruttósítania az adóalapot, és az így megkapott összeg után kell a 16 %-os kulccsal kiszámítania a személyi jövedelemadóját.

Gyerekkedvezmények: továbbra is megmaradtak a korábbi szabályok, és összegek:

  • egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint,
  • három és minden további eltartott esetén 206.250 forint levonást jelent az adóalapból.

Megszűnik az adójóváírás.

Kifizetői adóelőleg levonási kötelezettség

A törvénymódosítás szűkíti azoknak a körét, akik esetében a kifizetőnek nem merül fel adóelőleg-levonási kötelezettsége. A jövőben a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő magánszemély részére teljesíti.

A jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a magánszemély a jövőben legfeljebb csak a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról tehet nyilatkozatot.

A bérleti díjról szóló számlák után a kifizetőnek (munkáltatónak) kötelessége levonni az szjá-t, és adott esetben az eho-t is. Eddig ez választható volt, 2012-ben nem lehet választani. Kötelező levonni, bevallani és befizetni.

A munkáltató két jogcímen adhat juttatást a dolgozóknak:

1. Egyes meghatározott juttatások

  • a juttatás után a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 %-os szja-t, és 27 %-os eho-t kell fizetni
  • pl ajándéktárgy, melyet egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ad a résztvevőknek, ha az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25%-át.
  • éves szinten maximum 500 ezer forint adható ilyen juttatás személyenként.
  • reprezentáció első forintjától ezt az adóterhet kell fizetni. Ezt havonta be kell vallani 12-ig, és az adót be kell fizetni

2. Béren kívüli juttatások - Cafeteria elemek

  • a juttatás után a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 %-os szja-t, és 10 %-os eho-t kell fizetni
  • SZÉP kártya keretében adható juttatás (max 450 ezer/év/fő)
  • vendéglátás-szolgáltatás igénybevételére, meleg étkezésre haszánlható (max. 150 ezer forint/év),
  • szálláshely –szolgáltatás igénybevételére (max. 225 ezer forint/év)
  • szabadidős szolgáltatásra, egészségmegőrzést szolgáló kártya (max. 75 ezer forint/év)

A cafeteria elemek közé tartozik továbbá a munkahelyi étkeztetésnek minősülő, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelem havi 12.500 forint mértékéig.

Erzsébet utalvány: Fogyasztásra kész étel vásárlására max havi 5 ezer forintot meg nem haladó értékben

  • A béren kívüli juttatások közül az internet szolgáltatás kikerül.
  • A többi juttatás változatlan szabályok szerint biztosítható (pl. iskolakezdési támogatás, saját üdülőben történő üdültetés, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű

képzés költségeinek átvállalása, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, egészségpénztári munkáltató befizetések).

Cégautóadó

A törvénymódosítás értelmében a cégautóadó fizetési kötelezettség módosul. Az adó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kW) és környezetvédelmi osztály-besorolásától függően a következőek szerint módosul:

Ingó/ingatlan értékesítés

Nem kell megállapítani a jövedelmet, ha az ingóértékesítés során szerzett összes bevétel nem haladja meg az évi 600.000 forintot, vagy 200 ezre forint jövedelmet.
Adó: 16% (ha nem ismert a szerzéskori értéke, akkor a bevétel 25%=adóalap)

Hulladékfelvásárlás esetén a kifizető adózik. A fémhulladék ellenértékéből 25 % adóalapot kell figyelembe venni, amely után kell a kifizetőnek az adót levonni, és befizetni. Tehát az átvevő kifizetőnek a kifizetésre kerülő összegből 4 % adót kell levonnia. Ezt természetesen minden hónapban emberenként kell bevallani. L

Munkáltató által végtörlesztés céljából adott kamatmentes kölcsön

Nem keletkezik jövedelem a munkáltató által végtörlesztésre nyújtott kamatmentes kölcsön után. A dolgozónak igazolást kell hoznia a bankból, amivel igazolja, hogy végtörlesztésre fordítja a kölcsönt. Nincs összegkorlát! (tökéletes lehetőség a pénztár csökkentésére!)

Munkáltató által végtörlesztés céljából adott kamatmentes vissza nem térítendő támogatás
Adómentesnek minősül a munkáltató által a munkavállalójának végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része. E szabály 2011. szeptember 29. és 2012. február 28. között nyújtott

támogatásokra alkalmazható. A munkáltató köteles a banknak közvetlenül utalni az összeget. Ha a végtörlesztés már megtörtént, akkor adható a támogatás közvetlenül a magánszemélynek is, ha a végtörlesztés tényét a bank igazolja!

Elismert költség, külföldi kiküldetés

Ismét elismeri a törvény bizonylat nélkül 15 euro/nap-nak megfelelő forintösszeget.

2) Társadalombiztosítás

  • Az eddigi 27%-os munkáltatói tb járulékot átnevezték = szociális hozzájárulási adó lett belőle. Ebből az adóból lesz érvényesíthető a bérkompenzáció
  • A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalékról 8,5 százalékra emelkedik.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forintról 6.390 forintra emelkedik. Nyugdíjas egyéni vállalkozóknak, és társas vállalkozóknak ezt az összeget kell fizetniük.

A társas vállalkozók és egyéni vállalkozók esetében:

  • járulékminimum az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék tekintetében minimálbér másfélszeresére
  • a szociális hozzájárulás a minimálbér 112,5-szerese

A szociális hozzájárulás szakképzetlen munkaerő esetében 27% helyett 18%.

A törvénymódosítás alapján a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával rendelkező és Tbj. szerint külföldinek minősülő kirendelt munkavállalója 2012. január 1-től számított 2 évet nem meghaladó kiküldetés esetén a magyar társadalombiztosítási kötelezettségek alól mentesülhet.

Rehabilitációs hozzájárulás

Összege 964.500 Ft/Év/fő, de csak 25 főtől kell fizetni /ez 20 fő volt/

Magánnyugdíjpénztári járulék

Aki nem lépett vissza a közös tb-be, és továbbra is fizeti a magánnyugdíjpénztári járulékot, ismét önálló bevallásban kell vallania, és ismét a magánnyugdíjpénztár felé.

Szociális hozzájárulási adóból bérkompenzáció

A szociális hozzájárulási adóból adókedvezmény vehető igénybe. Kormányrendelet szerinti elvárt béremelés megvalósulása esetén az adókedvezmény havi mértéke 2012-ben foglalkoztatottanként 21,5% 75 ezer forint kedvezményalapig, azt meghaladóan az e feletti kedvezményalap után 16%.
Ez azt jelenti, hogy minden egyes munkavállalónál meg kell nézni, hogy megvalósult e a nettó bér megtartása (tehát a munkáltató megemelte e a bruttó bérét, bruttó 300e forintos bérig lehet fontos), aki 2011. nov 01-től állományban van. Külön dolgozónként kell megállapítani, összesíteni, bevallani, és az összes utalandó szociális adóból lehet majd levonni. Tehát már rögtön kevesebben kell utalni J (az eredeti terv az volt, hogy be kell fizetni, és utána kell visszaigényelni)

Aki nem őrzi meg a nettó keresetek nagyságát, és nem növeli a béreket az elvártak alapján (tehát az új adójogszabályok miatt kevesebbet keresne a dolgozó, de mi felemeljük a bruttóját, hogy a nettója ne csökkenjen, valamint nem adja meg a minimális béremelést), az nem indulhat közbeszerzési pályázaton, és nem kaphat állami támogatást sem!!!!!!!!!

Hogy mennyi az elvárt béremelés, azt 2011 december közepén egy kormányrendelet fogja szabályozni.

Minimálbér (nincs még elfogadva, de valószínűleg ez marad)

- havi 92.000 Ft

- szakképzettséget igénylő feladatoknál havi 108.000 Ft

3) Társasági nyereségadó

10%-os adókulcs

Megszünteti a módosító törvény azt a 2013-tól hatályba lépő szabályt, amely az adóalap nagyságától függetlenül egységesen 10%-ra mérsékelte volna a társasági adóteher mértékét. Ennek megfelelően 2013-tól továbbra is a jelenleg általánosan érvényes 19%-os és az adóalap 500 millió Ft-ig terjedő részére alkalmazható 10%-os kedvezményes társasági adókulcs marad érvényben.

Elhatárolt veszteség

A korábbi évekről elhatárolt veszteségeket kizárólag a tárgyévi pozitív adóalap 50%-áig lehet felhasználni. Tehát nem lesz olyan, aki 2012-re ne fizessen tányát L

Iratmegőrzés

A módosító törvény a számviteli bizonylatokkal egységesen 8 évre korlátozza az iratmegőrzési kötelezettséget a beszámoló, a főkönyv és az egyéb analitikus nyilvántartások tekintetében is, amelyet már a 2011-es üzleti évre is lehet alkalmazni.

3) Általános forgalmi adó

Adókulcs emelés

  • az általános áfa kulcs mértéke 2012. január 1-jétől 27%-ra emelkedik (számlára visszafelé számított érték = 21,26%)
  • A pénztárgépeket 2012. február 28-ig át kell állítani, ahol a blokkon látható az áfakulcs, ott addig míg át nem állítják, nyugtatömböt kell használni. Tehát érdemes minél előbb megtenni az átállítást.
  • Személygépkocsi bérlet áfájának levonhatósága: levonható lesz a személygépkocsik bérbevételét terhelő áfa (feltéve természetesen, hogy az adóalany igazolni tudja a személygépkocsik áfa szempontjából adókötelesnek minősülő, üzleti célú használatát).

4) Illetéktörvény

Az autók átírási illetéke gyökeresen átalakul. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1.890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket. Például jelenleg egy 6 éves 1.300 köbcentiméteres 80 kilowatt teljesítményű kocsi átírási illetéke 23.400 forint, januártól viszont 48.000 forint lesz.

A bírósági illetékek is változnak. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.

A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés Illetékmentessége

Az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mellett az ingatlanok kapcsolt felek közötti átruházása sem fog illetékkötelezettséget keletkeztetni. Ingatlan átruházása esetén ugyanakkor a mentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.

Eljárási illetékek

A bírósági eljárás illetékterhei is több ponton változnak. Az elsőfokú peres eljárások illetékkötelezettségének felső határa a jelenlegi 900.000 forintról 1.500.000 forintra emelkedik. A fellebbezés során fizetendő illeték mértéke 8%-ra emelkedik, a maximuma pedig ezzel párhuzamosan a jelenlegi 900.000 forint helyett 2.500.000 forint lesz.

5) Helyi adók

Új adónem – Baleseti adó

Az Országgyűlés elfogadta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után fizetendő baleseti adó bevezetését. Az adó alanya a biztosítási kötelezettséggel terhelt személy vagy szervezet, főszabály szerint azonban a felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító az adó beszedésére kötelezett. Az adó az éves kötelező biztosítási díj (beleértve a fedezetlenségi díjat is) 30%-a lesz, de maximum naponként 83 forint/gépjármű.
Az adót a biztosító a biztosítási díj esedékes részletével együtt köteles beszedni, ugyanakkor a biztosító akkor is befizetési kötelezettséggel tartozik, ha az adó beszedését elmulasztotta.

6) Eva

Az adó 37 % a bruttó kiszámlázott bevétel után, és maximum 30 millió bruttó bevételig alkalmazható ez az adózási forma.

Amennyiben valaki nem lép ki decemberben az eva alól –mert úgy gondolja, hogy továbbra is ez neki a megfelelő- de pár hónap múlva rájön, hogy mégsem, akkor nem kell mást tennie, mint a bankszámláját megszűntetnie, és két nap múlva nyitnia egy újat. Ugyanis ha valamely evás cég nem rendelkezik egy napig bankszámlaszámmal, automatikusan kiesik az eva alól.

Aki kilép az evából, először 2012. 07.20-val tánya-előleget kell fizetnie, ez a bevétel 1%-a. Ha bevétel-nyilvántartó bt lép ki evából, akkor könyvvizsgálóval auditáltatni kell a nyitómérleget!

Az evával adózóknál a devizás tételeket át kell év végén értékelni!!!! és ha nyereség jön ki, azt evával le kell adózni.

7) Egyéb

  • kp állomány: ötszörösére emelkedett a készpénzállomány nagysága, mely a cégnél a fiókba lehet. Az előző évi összes bevétel 10%, de ha ez nem éri el az 500 e forintot, akkor 500 e forint lehet nálunk.
  • Kamarai tagdíj: újra minden egyes vállalkozásnak kamarai tagnak kell lennie, és január 1-től kötelező kamarai hozzájárulást kell fizetnie. Ennek összege 5000 forint / év. Valószínű, hogy még decemberben kezdik küldeni a fizetési igényüket, ezt sajnos be kell fizetni. (pár évvel ezelőtt létezett ez a szabály, de akkor alkotmányellenesnek minősítették, most úgy látszik hogy mégsem az…)
  • A bejelentkezésre 60 nap áll majd rendelkezésre. Az 5000 Ft hozzájárulás levonható a tagdíjból, melyet a korrigált nettó árbevétel (=hip alap) alapján 0,006%-ot kell fizetni. Köztartozásnak fog minősülni, és a Nav behajthatja, tehát a nem fizetés inkasszót vonhat maga után. Az alapítványok is beletartoznak e szabály alá. 
  • bírságok: emelkedik az adóbírság mértéke az adóhiány 200 %-ára, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A bírságolási szigor a minősített adózók lényegesen „kedvezményesebb” adómértékének megszüntetését is eredményezi
  • árfolyam különbözet elszámolása: minden szállító és vevő számlát, melyet december 31-ig nem egyenlítenek ki, árfolyamkülönbözetet kell elszámolni, függetlenül annak nagyságától.
  • könyvvizsgálói értékhatár: 200 millió nettó árbevétel után kell könyvvizsgálóval hitelesíteni a beszámolót. Az értékhatár figyelésénél a korábbi 2 év átlaga számít!
  • Idegen nyelvű bizonylatok: minden idegen nyelvű bizonylatra rá kell írni, hogy milyen szolgáltatást, terméket értékesítenek rajta. Amennyiben mi állítunk ki, akkor a számla kötelező eleme a magyar megnevezés, ha befogadunk számlát, akkor a vezető aláírásával együtt nyilatkozik róla, hogy mi az.
  • osztalékelőleg: nem lehet év közben osztalékelőleget kifizetni, ha a társasági szerződésben nincs benne: „ a tagok osztalékelőleg felvételére jogosultak”. Ha ez a mondat nincs benne, akkor csak az éves beszámoló elfogadása után lehet osztalékot kifizetni.
  • Mandátumok figyelése: az ügyvezetők tisztségének lejáratát kérem ellenőrizzék, mert ha az határozott idejű, akkor módosítással határozatlan idejűvé tehető. Ezt csak ügyvéd tudja elkészíteni. Ha valaki elmulasztja, akkor a lejárat után büntetésre számíthat, és aláírása érvénytelen.
  • Készpénz kifizetés jelentése: ha 2 millió forintnál többet fizetünk ki, 15 napon belül bevalláson be kell jelenteni az Adóhatóságnak. (ez korábban 5 millió volt)
  • Kiemelt adózókat nem köteles az Adóhatóság 3 évente levizsgálni, és az újonnan létrejövő vállalkozások 10 %-át köteles alakulás után azonnal ellenőrizni.
  • Iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása esetén 1 millió forint bírság szabható ki (tehát ha elvesznének a korábbi évek bizonylatai…)
  • Beszámoló elmulasztott közzététele miatt azonnal 500ezer forint bírságot szabnak ki, a felszólítás után ha továbbra sem tesz eleget a vállalkozás a mérleg letétbe helyezésére, akkor 1 millió forint bírságot szabnak ki, és kezdeményezik a cégbíróságon a törlést, valamint elindítják a megszűnést.
  • kapcsolt vállalkozásnak eladott ingatlan nem illetékköteles, ha a főtevékenységük ingatlanos tevékenység
  • rossz áfa kulccsal kiállított számla áfa tartalma nem vonható le, még a helyes kulcs szerint sem!!!!
  • Nem kell önellenőrizni az áfát, ha az adóalap korrigálás miatt csökken a fizetendő adó, azt a következő időszakban be lehet számítani.
  • Ingatlanok bérbeadásánál január 1-től energetikai tanúsítványt kell készíteni, és a bérlőnek eredeti példányában át kell adni. A tanúsítvány 10 évig hatályos.

Nem kell ha 50nm-nél kisebb alapterületű épületről, lakásról van szó, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, ha a bérlet 1 évnél rövidebb időtartamú. A tanúsítvány költsége megkezdett óránként maximum 5500 forint, és legfeljebb 2 munkaóra kérhető el. A költséget megemelheti a tanúsító utazással, szemlével, fényképezéssel, felméréssel, fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásai.

  • munkaerőkölcsönzés bejelentés: a kölcsönvevő köteles minden adatot a munkavállalóról, a kölcsönbeadó munkáltatóról lejelenteni a foglalkoztatás első napján, és utolsó napján.

Amik nem változtak, de fontos lehet:

  • áfa alanyi mentesség értékhatára nem változott, továbbra is 5 millió forint
  • továbbra is mentes az áfa alól az a szolgáltatásnyújtás, és az ahhoz kapcsoló
  • adó termékértékesítés, melyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző teljesít

Járulékcsökkentés lehetőségei:

  • munkavállaló munkanélküli segélyre megy, 6 hónap múlva start kártyával foglalkoztatjuk, így a járuléka kevesebb lesz (munkaügyi ellenőrzésnél ha ott van a munkahelyen, problémánk lehet… )
  • 4/6 órás munkaviszonyba való átjelentés 8 órás helyett (itt a szolgálati idő lerövidül, tehát a táppénz, a gyed számítása kedvezőtlenebb!!!)
  • munkakör változtatás (eddig végzettséghez kötött tevékenység volt a munkakörébe és az emelt minimálbér után kellett fizetni, ez után olyan tevékenységet fog végezni, melyhez nem kell papír, így továbbra is a minimálbér vonatkozik rá). Ez a legtutibb megoldás, hiszen egy munkaügyi ellenőrzésen nem lenne probléma a munkaidővel J
  • fizetés nélküli szabadságon van a munkavállaló
  • munkavállaló táppénzen van
  • tag, illetve egyéni vállalkozó megteheti, hogy nem vesz ki jövedelmet, csak a járulékait fizeti meg (így szja-t nem kell fizetni, de jövedelme sem lesz, tehát miből élt????)