Segítség induló vállalkozásoknak: cégalapítás, adózás, elszámolás, alkalmazottak foglalkoztatása, számlázási szabályok stb.
Indulóknak
Információk a vállalkozói tevékenységet kezdőknek
- Hogyan kell céget alapítani
Egy ügyvéd kiválasztása után a társasági szerződés aláírásával elkezdjük a vállalkozási tevékenységet. Amire az alapításnál figyelni kell:
- tevékenységi körök választása: be kell írni, amit végezni akarunk, és amire sok költséget el tudunk számolni. Pl: adatfeldolgozás, tanácsadás, ingatlan bérbeadás, takarítás, háztartási cikk adás-vétele, hitelközvetítési díj
- munkáltatói jog képviselőjének megválasztása: ő lesz a főnök, és ő ír alá mindent. Ha ilyen tagot kell bérszámfejteni, adójóváírás nem adható neki.
- adózási kérdések: EU adószámot rögtön lehet kérni (de később is bármikor), lehet áfa alanyi-mentességet választani 5 millió Ft árbevételig /év
- Mi a teendő alapítás után
- 15 napon belül bankszámlát kell nyitni valamilyen pénzintézetnél: javaslom az elektronikus ügyintézés igénylését is
- törzstőke befizetése kft esetében 500 e forint, melyet 3 nap múlva ki lehet venni
- iparűzési adó hatálya alá való bejelentkezés elintézése (székhelyre, és minden telephelyre)
- NAV számára elküldeni a T201-es nyomtatványt
- könyvelő választása: az elektronikus meghatalmazás megadása, hogy a könyvelő a saját kódjával küldje a bevallásokat, így az NAV előtt is felvállalva a felelősséget. Szerződés kötelező!!!!
- 90 napon belül szabályzatot kell készíteni, ez a számviteli politika. Ez a tulajdonosok kötelezettsége, de véleményem szerint nem tudják megoldani, és könyvelő segítségét veszik igénybe.
- Bélyegző készítése: rajta kell lennie a cég nevének, címének, és adószámának
- Adók
- társasági nyereségadó (TÁNYA): (bevétel – költség)*10%
- iparűzési adó (HIP): (bevétel- árubeszerzés-alvállalkozói díj-anyagköltség)*2% (általában 2%, de településenként változhat!!!)
- Mérleg közzétételi díj: Igazságügyi Minisztériumba kell fizetni évi 3000 Ft
- Mik számolhatók el :
Alapvetően minden elszámolható, ami a vállalkozás tevékenységének érdekében merült fel. Csak helyesen kitöltött áfás számla számolható el, mely a cég nevére és címére van kiállítva. Nyugta nem elszámolható!!!!
- Irodaszerek (ha gyerek iskolát kezd, számlát kell kérni!!!)
- Nyomtatványok
- Bérleti díjak, rezsiköltségek
- Számítógépek, és tartozékaik
- Könyvek
- Felújítások (tapétázás, javítások)
- stb
Amik csak többletadóval számolhatók el:
- telefonköltségek
- munkaruha
- étkezések
- üdülési csekk
- virág
- vacsora
- Amire figyelni kell a számlázáskor:
- belföldi számláz belföldinek: általános szabály szerint az áfa 27%
- belföldi számláz külföldinek, és nincs EU szám: az áfa 27%
- belföldi számláz külföldinek és mindenkinek van EU száma: Az áfa minden esetben „0”, a bevallásokban be kell vallani!!! Ha termékről van szó, igazolni kell a vevőnek, hogy kivitte a terméket az országból (CMR), nyilatkozat nem elég.
- Fordított áfás tevékenységnél az áfa 0%, ekkor rá kell írni: „az áfa törvény 142§ alapján az áfát a vevő fizeti meg”. Csak azt a szolgáltatást lehet így számlázni, amely építési tevékenységhez kötött, és engedélyköteles. El kell kérni az engedélyt, és nyilatkoztatni sem árt a vevőt.
Áfás számla kitöltésekor a vevő neve és címe kell (+EU szám), a számlát nem kötelező aláírni, de javallott. Az első példány a vevőé, a második a könyvelőé, a harmadik marad a tömbben. A dátum, kötelező eleme a számlának. Ha átutalással számlázunk, akkor rá kell írni a bankszámlaszámot is. Folyamatos teljesítéseknél (pl bérleti díj, könyvelési díj, újság-előfizetés) a teljesítés dátuma és a fizetés dátuma megegyezik. A számlák helyességéért mindig a kiállító felel, de ha befogadunk egy hibás számlát, a bírságot mi kapjuk, és polgári peres eljárás útján érvényesíthetjük követelésünket.
Ha a vevő egy átutalásos számlát készpénzzel kíván kiegyenlíteni, bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melynek a 2. példányát (ez a nyugta) át kell adni. A könyvelésre az első példány kerül.
Számla sztornózása:
- vagy visszaszerezzük az első példányt (tehát mind a három nálunk van), és kiállítunk egy új számlát
- vagy kiállítunk egy ugyan olyat csak mínusszal, és kiállítunk egy helyeset.
Előleg kiszámlázása: Amennyiben előleget kp-ben kapunk, akkor a pénz átvételekor kell egy számlát írni, melyre előleg van feltűntetve. Ha bankon kapjuk, csak akkor lehet számlát kiállítani, amikor a pénz megérkezett a számlára. Ekkor a számla kelte, a teljesítés dátuma, és a fizetés dátuma a bankkivonat dátuma lesz.
Amikor az ügylet teljesítve van, akkor kell kiállítani egy végszámlát. Itt először a teljes összeget kell leírni, mínusz tétellel a megkapott előleg összegét, és a végösszeg lesz a fennmaradó tartozás.
Az előleg nem bevétel, illetve nem költség, csak akkor, ha van végszámla!!!!!
5. Tagok bejelentési kötelezettsége
Ha a tagnak nincsen heti 36 órás munkaviszonya, kötelező legalább a minimálbér után fizetnie a járulékot. A bejelentést a kezdés előtt 1 nappal meg kell tenni!!! Adójóváírás nem adható, és szabadság sincs. Jelenléti ívet nem kell vezetni, hiszen egy tag éjjel – nappal dolgozhat.
- Alkalmazottak foglalkoztatása
Kizárólag munkaszerződéssel foglalkoztathatunk alkalmazottat, és a kezdés előtt be kell jelenteni az NAV-nak. Innentől kell járulékot fizetnünk utánuk. Minden nap jelenléti ívet kell vezetni, szabadságot kell fizetni, és ha beteg (és hoz igazolást az orvostól) az első 15 napot (munkanap) a munkáltató fizeti. Biztosítani kell évi egyszer orvosi vizsgálatot minden alkalmazottnak, ez az alkalmassági vizsgálat. A munkaszerződés 1 példányának mindig ott kell lennie, ahol a munkavégzés folyik.
Szükséges papírok: előző munkahelyi kilépőpapírok, tb-kiskönyv, magánnyugdíjpénztári okirat, személyes adatok.
Próbaidő lehet max. 90 nap, ekkor a felmondást bárki megteheti jogi következmény nélkül, és nem kell indokolnia. Ha letelik a próbaidő, a szerződés automatikusan átváltozik határozott vagy határozatlan szerződéssé. Felmondási idő 30 nap.
- Ha a munkáltató mond fel, akkor köteles 15 napot elengednie a felmondási időből, a másik 15 napot csak akkor, hogy a munkavállaló kéri. De fizetni ugyan úgy kell!!!
- Ha a munkavállaló mond fel, akkor a 30 nap felmondási idő letöltésére kötelezhető
- Legjobb a közös megegyezés, mert ott nincs esélye egy későbbi munkaügyi pernek, és nincsen többletköltség sem
Táppénz alatt nem lehet senkinek sem felmondani, és utána is van max 30 nap védett ideje a munkavállalónak.
A megszűnéskor a papírokat az utolsó munkával töltött napon át kell adni, és a fizetéssel el kell számolni.
Minden szabadságot a tárgyévben ki kell adni, kifizetni nem lehet. Van mód fizetés nélküli szabadság kiadására nagyon indokolt esetekben, ekkor nem kell járulékot fizetni.
- Cégautó
A törvénymódosítás értelmében a cégautóadó fizetési kötelezettség módosult. Az adó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kW) és környezetvédelmi osztály-besorolásától függően a következőek szerint módosul:
- Bizonylat másolása bolt részére
- Ha egy boltot üzemeltetünk, akkor a beszerzésekről egy másolt számlát meg kell tudni mutatni egy ellenőrzés alkalmával. Nem lehet azt mondani, hogy a könyvelőnél van, holnap beviszem.
- Adó-, és járulékfizetési határidők
- a bérekhez kapcsolódó adókat és járulékokat minden hó 12-ig kell fizetni (utólag)
- az áfát 20-ig (függően hogy milyen bevalló)
- az HIP előleget március 15, szeptember 15
- késedelmi pótlékot november 15
- TÁNYA előleget április 20, július 20, október 20, január 20
Feltöltési kötelezettsége van a cégnek, ha árbevétele eléri az 100 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy dec. 20-ig fel kell töltenie az adóját (meg kell becsülnie hogy mi lesz év végéig, és ezt be is kell vallani). Ha 10%-nál többet téved, akkor bírságot fizet.
- Kassza egyenleg : a törvény meghatározza, hogy mennyi készpénz lehet a fiókba. Ez az összeg az előző évi bevétel 10%, de ha ezen összeg kevesebb, mint 500.000 Ft, akkor 500.000 Ft lehet a pénztárban. A lehetőségek a pénztár csökkentésére:
- tagi kölcsön visszafizetés
- osztalékelőleg kifizetés
- munkavállalónak elszámolásra kiadott pénzösszeg (minden hó utolsó napjáig el kell vele számolni, ideiglenes megoldásnak jó)
- kölcsönadás valakinek (ha cégnek, akkor lehet kamatmentes, ha magánszemélynek, akkor a jegybanki alapkamat +5%, különben a magánszemélynek szja-t kell fizetnie utána)
Ezeket a tételeket utólag is meg lehet oldani….
Amennyiben a kassza mínuszba megy a könyvelőnek tennie kell valamit: tagi kölcsönt könyvel be (remélhetőleg ideiglenesen). Ehhez kell tagi kölcsön szerződési. A nagy összegű tagi kölcsön állományok (25 millió) vagyonosodási vizsgálatot vonhatnak maguk után. Az év végi állományt be kell vallani a tánya bevallásban!!! De csak a zárót, tehát az évközi tételek nem számítanak.
- Értékcsökkenés : az eszközöket, melyeket a vállalkozás beszerez, készletre kell venni. Ez után – értékhatártól és minőségtől függően- értékcsökkenést kell elszámolni rájuk. Ha nettó 100 e forintért veszünk valamit, akkor azt egy összegben elszámolhatjuk. A számítástechnikai eszközöknél 33%, egyéb eszközöknél (bútor, gépek) 14,5%, míg az ingatlanoknál 2% az amortizációs ráta.
- Költséggenerálás :
- ha magánszemélytől veszünk tárgyi eszközt, éves szinten 200.000 forintig nem kell bevallani az eladónak, és adóznia sem kell utána.
- Magánszemély bérbe adja az ingatlanát a cégének: az adó 1.000.000 forint bérleti díjig 16%, e fölött még 14% ehot is kell fizetni a teljes bevétel után. Most már nem kell adószámot kiváltani a magánszemélynek, de minden egyes hónapban bizonylatot kell készíteni!!! Mi a számlakiállítást preferáljuk!!!
- Könyvvizsgálat : amennyiben 2 egymást követő évben a nettó árbevétel meghaladja a 200 millió forintot, vagy a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, akkor könyvvizsgálóval auditáltatni kell a beszámolót.
- Minimumadó : a törvény szerint a nyereséget le kell adózni. Amennyiben a vállalkozás veszteséges, ki kell számolni a minimumadót. Ez az összes bevétel és az elábé különbségének 2%-a. Ez tehát az alap, és az adó 10%.
- Bizonylati megőrzés : a bizonylatoknak fajtájuktól függően más a megőrzési idejük. Legjobb, ha nem dobunk ki semmit, de ez egy idő után kivitelezhetetlen.
- a 2004-es számlákat 2012. december 31-ig kell megőrizni
- a 2001-es mérleget 2012. május 31-ig kell megőrizni
- a bérhez kapcsolódó dokumentációkat 30 évig kell megőrizni
- a mérleget alátámasztó iratokat 10 évig kell tárolni
- a könyvelést (lemezen) 10 évig kell tárolni