HIBABEJELENTÉS

eSystem a pontos elszámolás szakértője!

+36/30 834-6933
+36/70 413-5447

 

Segítség induló vállalkozásoknak: cégalapítás, adózás, elszámolás, alkalmazottak foglalkoztatása, számlázási szabályok stb.

Indulóknak

Információk a vállalkozói tevékenységet kezdőknek

  1. Hogyan kell céget alapítani

Egy ügyvéd kiválasztása után a társasági szerződés aláírásával elkezdjük a vállalkozási tevékenységet. Amire az alapításnál figyelni kell:

  • tevékenységi körök választása: be kell írni, amit végezni akarunk, és amire sok költséget el tudunk számolni. Pl: adatfeldolgozás, tanácsadás, ingatlan bérbeadás, takarítás, háztartási cikk adás-vétele, hitelközvetítési díj
  • munkáltatói jog képviselőjének megválasztása: ő lesz a főnök, és ő ír alá mindent. Ha ilyen tagot kell bérszámfejteni, adójóváírás nem adható neki.
  • adózási kérdések: EU adószámot rögtön lehet kérni (de később is bármikor), lehet áfa alanyi-mentességet választani 5 millió Ft árbevételig /év
  1. Mi a teendő alapítás után
  • 15 napon belül bankszámlát kell nyitni valamilyen pénzintézetnél: javaslom az elektronikus ügyintézés igénylését is
  • törzstőke befizetése kft esetében 500 e forint, melyet 3 nap múlva ki lehet venni
  • iparűzési adó hatálya alá való bejelentkezés elintézése (székhelyre, és minden telephelyre)
  • NAV számára elküldeni a T201-es nyomtatványt
  • könyvelő választása: az elektronikus meghatalmazás megadása, hogy a könyvelő a saját kódjával küldje a bevallásokat, így az NAV előtt is felvállalva a felelősséget. Szerződés kötelező!!!!
  • 90 napon belül szabályzatot kell készíteni, ez a számviteli politika. Ez a tulajdonosok kötelezettsége, de véleményem szerint nem tudják megoldani, és könyvelő segítségét veszik igénybe.

- Bélyegző készítése: rajta kell lennie a cég nevének, címének, és adószámának

  1. Adók
  • társasági nyereségadó (TÁNYA): (bevétel – költség)*10%
  • iparűzési adó (HIP): (bevétel- árubeszerzés-alvállalkozói díj-anyagköltség)*2% (általában 2%, de településenként változhat!!!)
  • Mérleg közzétételi díj: Igazságügyi Minisztériumba kell fizetni évi 3000 Ft
  1. Mik számolhatók el :

Alapvetően minden elszámolható, ami a vállalkozás tevékenységének érdekében merült fel. Csak helyesen kitöltött áfás számla számolható el, mely a cég nevére és címére van kiállítva. Nyugta nem elszámolható!!!!

  • Irodaszerek (ha gyerek iskolát kezd, számlát kell kérni!!!)
  • Nyomtatványok
  • Bérleti díjak, rezsiköltségek
  • Számítógépek, és tartozékaik
  • Könyvek
  • Felújítások (tapétázás, javítások)
  • stb

Amik csak többletadóval számolhatók el:

  • telefonköltségek
  • munkaruha
  • étkezések
  • üdülési csekk
  • virág
  • vacsora
  1. Amire figyelni kell a számlázáskor:
  • belföldi számláz belföldinek: általános szabály szerint az áfa 27%
  • belföldi számláz külföldinek, és nincs EU szám: az áfa 27%
  • belföldi számláz külföldinek és mindenkinek van EU száma: Az áfa minden esetben „0”, a bevallásokban be kell vallani!!! Ha termékről van szó, igazolni kell a vevőnek, hogy kivitte a terméket az országból (CMR), nyilatkozat nem elég.
  • Fordított áfás tevékenységnél az áfa 0%, ekkor rá kell írni: „az áfa törvény 142§ alapján az áfát a vevő fizeti meg”. Csak azt a szolgáltatást lehet így számlázni, amely építési tevékenységhez kötött, és engedélyköteles. El kell kérni az engedélyt, és nyilatkoztatni sem árt a vevőt.

Áfás számla kitöltésekor a vevő neve és címe kell (+EU szám), a számlát nem kötelező aláírni, de javallott. Az első példány a vevőé, a második a könyvelőé, a harmadik marad a tömbben. A dátum, kötelező eleme a számlának. Ha átutalással számlázunk, akkor rá kell írni a bankszámlaszámot is. Folyamatos teljesítéseknél (pl bérleti díj, könyvelési díj, újság-előfizetés) a teljesítés dátuma és a fizetés dátuma megegyezik. A számlák helyességéért mindig a kiállító felel, de ha befogadunk egy hibás számlát, a bírságot mi kapjuk, és polgári peres eljárás útján érvényesíthetjük követelésünket.

Ha a vevő egy átutalásos számlát készpénzzel kíván kiegyenlíteni, bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melynek a 2. példányát (ez a nyugta) át kell adni. A könyvelésre az első példány kerül.

Számla sztornózása:

  • vagy visszaszerezzük az első példányt (tehát mind a három nálunk van), és kiállítunk egy új számlát
  • vagy kiállítunk egy ugyan olyat csak mínusszal, és kiállítunk egy helyeset.

Előleg kiszámlázása: Amennyiben előleget kp-ben kapunk, akkor a pénz átvételekor kell egy számlát írni, melyre előleg van feltűntetve. Ha bankon kapjuk, csak akkor lehet számlát kiállítani, amikor a pénz megérkezett a számlára. Ekkor a számla kelte, a teljesítés dátuma, és a fizetés dátuma a bankkivonat dátuma lesz.

Amikor az ügylet teljesítve van, akkor kell kiállítani egy végszámlát. Itt először a teljes összeget kell leírni, mínusz tétellel a megkapott előleg összegét, és a végösszeg lesz a fennmaradó tartozás.

Az előleg nem bevétel, illetve nem költség, csak akkor, ha van végszámla!!!!!

     5. Tagok bejelentési kötelezettsége

Ha a tagnak nincsen heti 36 órás munkaviszonya, kötelező legalább a minimálbér után fizetnie a járulékot. A bejelentést a kezdés előtt 1 nappal meg kell tenni!!! Adójóváírás nem adható, és szabadság sincs. Jelenléti ívet nem kell vezetni, hiszen egy tag éjjel – nappal dolgozhat.

  1. Alkalmazottak foglalkoztatása

Kizárólag munkaszerződéssel foglalkoztathatunk alkalmazottat, és a kezdés előtt be kell jelenteni az NAV-nak. Innentől kell járulékot fizetnünk utánuk. Minden nap jelenléti ívet kell vezetni, szabadságot kell fizetni, és ha beteg (és hoz igazolást az orvostól) az első 15 napot (munkanap) a munkáltató fizeti. Biztosítani kell évi egyszer orvosi vizsgálatot minden alkalmazottnak, ez az alkalmassági vizsgálat. A munkaszerződés 1 példányának mindig ott kell lennie, ahol a munkavégzés folyik.

Szükséges papírok: előző munkahelyi kilépőpapírok, tb-kiskönyv, magánnyugdíjpénztári okirat, személyes adatok.

Próbaidő lehet max. 90 nap, ekkor a felmondást bárki megteheti jogi következmény nélkül, és nem kell indokolnia. Ha letelik a próbaidő, a szerződés automatikusan átváltozik határozott vagy határozatlan szerződéssé. Felmondási idő 30 nap.

  • Ha a munkáltató mond fel, akkor köteles 15 napot elengednie a felmondási időből, a másik 15 napot csak akkor, hogy a munkavállaló kéri. De fizetni ugyan úgy kell!!!
  • Ha a munkavállaló mond fel, akkor a 30 nap felmondási idő letöltésére kötelezhető
  • Legjobb a közös megegyezés, mert ott nincs esélye egy későbbi munkaügyi pernek, és nincsen többletköltség sem

Táppénz alatt nem lehet senkinek sem felmondani, és utána is van max 30 nap védett ideje a munkavállalónak.

A megszűnéskor a papírokat az utolsó munkával töltött napon át kell adni, és a fizetéssel el kell számolni.

Minden szabadságot a tárgyévben ki kell adni, kifizetni nem lehet. Van mód fizetés nélküli szabadság kiadására nagyon indokolt esetekben, ekkor nem kell járulékot fizetni.

  1. Cégautó

A törvénymódosítás értelmében a cégautóadó fizetési kötelezettség módosult. Az adó havi mértéke a gépkocsi hajtómotorjának teljesítményétől (kW) és környezetvédelmi osztály-besorolásától függően a következőek szerint módosul:

 

 

  1. Bizonylat másolása bolt részére
  • Ha egy boltot üzemeltetünk, akkor a beszerzésekről egy másolt számlát meg kell tudni mutatni egy ellenőrzés alkalmával. Nem lehet azt mondani, hogy a könyvelőnél van, holnap beviszem.
  1. Adó-, és járulékfizetési határidők
  • a bérekhez kapcsolódó adókat és járulékokat minden hó 12-ig kell fizetni (utólag)
  • az áfát 20-ig (függően hogy milyen bevalló)
  • az HIP előleget március 15, szeptember 15
  • késedelmi pótlékot november 15
  • TÁNYA előleget április 20, július 20, október 20, január 20

Feltöltési kötelezettsége van a cégnek, ha árbevétele eléri az 100 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy dec. 20-ig fel kell töltenie az adóját (meg kell becsülnie hogy mi lesz év végéig, és ezt be is kell vallani). Ha 10%-nál többet téved, akkor bírságot fizet.

  1. Kassza egyenleg : a törvény meghatározza, hogy mennyi készpénz lehet a fiókba. Ez az összeg az előző évi bevétel 10%, de ha ezen összeg kevesebb, mint 500.000 Ft, akkor 500.000 Ft lehet a pénztárban. A lehetőségek a pénztár csökkentésére:
  • tagi kölcsön visszafizetés
  • osztalékelőleg kifizetés
  • munkavállalónak elszámolásra kiadott pénzösszeg (minden hó utolsó napjáig el kell vele számolni, ideiglenes megoldásnak jó)
  • kölcsönadás valakinek (ha cégnek, akkor lehet kamatmentes, ha magánszemélynek, akkor a jegybanki alapkamat +5%, különben a magánszemélynek szja-t kell fizetnie utána)

Ezeket a tételeket utólag is meg lehet oldani….

Amennyiben a kassza mínuszba megy a könyvelőnek tennie kell valamit: tagi kölcsönt könyvel be (remélhetőleg ideiglenesen). Ehhez kell tagi kölcsön szerződési. A nagy összegű tagi kölcsön állományok (25 millió) vagyonosodási vizsgálatot vonhatnak maguk után. Az év végi állományt be kell vallani a tánya bevallásban!!! De csak a zárót, tehát az évközi tételek nem számítanak.

  1. Értékcsökkenés : az eszközöket, melyeket a vállalkozás beszerez, készletre kell venni. Ez után – értékhatártól és minőségtől függően- értékcsökkenést kell elszámolni rájuk. Ha nettó 100 e forintért veszünk valamit, akkor azt egy összegben elszámolhatjuk. A számítástechnikai eszközöknél 33%, egyéb eszközöknél (bútor, gépek) 14,5%, míg az ingatlanoknál 2% az amortizációs ráta.
  1. Költséggenerálás :
  •  ha magánszemélytől veszünk tárgyi eszközt, éves szinten 200.000 forintig nem kell bevallani az eladónak, és adóznia sem kell utána.

- Magánszemély bérbe adja az ingatlanát a cégének: az adó 1.000.000 forint bérleti díjig 16%, e fölött még 14% ehot is kell fizetni a teljes bevétel után. Most már nem kell adószámot kiváltani a magánszemélynek, de minden egyes hónapban bizonylatot kell készíteni!!! Mi a számlakiállítást preferáljuk!!!

  1. Könyvvizsgálat : amennyiben 2 egymást követő évben a nettó árbevétel meghaladja a 200 millió forintot, vagy a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, akkor könyvvizsgálóval auditáltatni kell a beszámolót.
  1. Minimumadó : a törvény szerint a nyereséget le kell adózni. Amennyiben a vállalkozás veszteséges, ki kell számolni a minimumadót. Ez az összes bevétel és az elábé különbségének 2%-a. Ez tehát az alap, és az adó 10%.
  1. Bizonylati megőrzés : a bizonylatoknak fajtájuktól függően más a megőrzési idejük. Legjobb, ha nem dobunk ki semmit, de ez egy idő után kivitelezhetetlen.
  • a 2004-es számlákat 2012. december 31-ig kell megőrizni
  • a 2001-es mérleget 2012. május 31-ig kell megőrizni
  • a bérhez kapcsolódó dokumentációkat 30 évig kell megőrizni
  • a mérleget alátámasztó iratokat 10 évig kell tárolni
  • a könyvelést (lemezen) 10 évig kell tárolni